Miben más a védikus asztrológia?
Ez a leggyakoribb kérdés, amit asztrológus kollégák és kliensek is nekem szegeznek.
A védikus asztrológia (szanszkrit nevén dzsottish) a Védák egyik ága, egy ősi bölcselet. Az alábbiakban a nyugati asztrológiához képest meglevő legfontosabb eltéréseket mutatom be.
1.  A leglátványosabb különbség az, hogy a két asztrológiai rendszer eltérő állatövet használ: az európai az úgy nevezett tropikus rendszert, az indiai a sziderikus rendszert. Anélkül, hogy belemélyednénk  a csillagászati rejtelmekbe, úgy foglalható össze  a különbség, hogy az európai (tropikus) rendszer mint szoláris asztrológia a Nap mozgását követi, és elszakad a fizikai csillagoktól,  míg az indiai (sziderikus) a valós csillagképekhez fixált. A két rendszer közti eltérés (az ajanamsa) ma kb. 24 fok, ennyivel van jelenleg hátrébb a védikus képlet minden egyes eleme. Ennek az következménye, hogy az indiai rendszerben az Aszcendens és a bolygók zöme más jegybe kerül a nyugati horoszkóphoz képest. A csillagászati alapú különbség azt eredményezi, hogy a két rendszerben az asztrológusok más megközelítést, más útvonalat fognak használni, de értő kezekben hasonló következtetésekre kell jutniuk egy-egy képlet vagy probléma elemzése során.
2. A másik nagy különbség, hogy az indiai rendszer a nyugatitól eltérően nem Nap-, hanem Hold-alapú, azaz lunáris asztrológia, amely a Holdat mint érzelmi múltat tekinti a sors, a karma alapjának. Bár a Hold általában női elvet képvisel sokféle mitológiában, a védikusban a Hold istensége férfi, 27 feleséggel. A teljesség kedvéért elmondjuk, hogy a Nap is fontos szerepet kap a dzsottishban, ezáltal a férfi-női, jang-jin elvek kiegyensúlyozottabban érvényesülnek benne.
3. A Hold kiemelt szerepe folytán az indiai rendszerben nem egy, hanem 3 aszcendens szolgálja  az elemzést: a nyugati elvnek megfelelő főaszcendens (Lagna), az érzelmi aszcendensnek számító Hold (Csandra lagna), és az aszcendens jegyének ura (Lagnésa). A több aszcendens lehetővé teszi, hogy bármilyen problémára több szempontból közelítsünk rá, és sokkal árnyaltabb, biztosabb képet kapjunk.
4.  Az indiai rendszerben egy jegy=egy ház. (A nyugatiban a Vehlow féle egyenlő házas rendszer hasonlít hozzá.) A bolygó aspektusok is a teljes jegyre, azaz teljes házra szólnak. Itt kell megemlíteni azt is, hogy az indiaiban az egyes bolygók saját, egyedi aspektusmintájuk szerint hatnak, nem, vagy nem csak a nyugatiban megszokott oppozíció, együttállás, trigon, kvadrát stb. fényszögek szerint. Egy példa: míg a Szaturnusz a nyugatiban az imént említett fényszögek révén hat az éppen ott álló bolygókra, az indiaiban az 1., 3., 7. és 10. házakat aspektálja. Az indiaiban tehát a Mérleg Szaturnusz a Mérleg bármelyik fokán állva hat a teljes Mérlegben, a teljes 3. Nyilasban, a 7. Kosban, és a 10. Rákban. 
5.   Az észak- és dél-indiai asztrológia is négyzet alakú, bár eltérő horoszkópábráthasznál, amelyet Indiában sokszor egy darab szalvétára vázoltak fel. Az egyszerű megjelenítésnek ellentmond, hogy igen nagyszámú segédképlet (vargák), alapvetés (jógák), jellemzők (karakák, padák) stb. segítik a minél pontosabb és sokszínűbb értelmezést. Hab a tortán, hogy az indiaiban nagyon számon tartjuk azt is, az egyes bolygók milyen viszonyban vannak egymással (bolygó barátságok, ellenségek).
6.Az indiai rendszer egyik legizgalmasabb része a dasarendszer, amely a születéskori Hold helyzetéből kiindulva meghatározott bolygószekvencia szerint tagolja az ember életét bolygó fő-, al- és egyéb periódusokra.   A dasarendszer a védikus prognózis egyik fő eszköze. Még hasonló sincs a nyugatiban.
7.  Számos jelentésbeliés hangsúlybeli különbséget is meg lehet említeni a két asztrológia házanalógiái között. Például míg a nyugatiban az anya a X. házhoz kötődik, addig a dzsottishban a  4. ház jelentéséhez.
A legfontosabb különbségek tehát ezek, de személyes tapasztalatom alapján ismételten megerősítem: jó kezekben, felelős gondolkozással más úton bár, de hasonló következtetésekhez juthatunk egy képlet elemzése során – bármelyik asztrológiát használjuk is.
Szeretettel
Vishakati

Author

Szólj hozzá!